Brit �llamf�rfi, katona. 1900-ban parlamenti k�pvisel�nek v�lasztott�k, ezut�n politikai karrierje gyorsan �velt felfel�. K�l�nf�le miniszteri posztokat t�lt�tt be. (Elsõ vil�gh�bor�s szerep�rõl l�sd ezen korszakbeli tev�kenys�g�t bemutat� oldalunkat!) Az els�k k�z�tt figyelmeztetett a n�ci vesz�lyre. 1939-ben az Admiralit�s Els� Lordja. A katasztr�f�val v�gzõd�tt norv�giai hadj�ratot k�vetõen 1940. m�jus 10-�n a lemondott Chamberlain ut�dak�nt � lett a minisztereln�k. Koal�ci�s korm�nyt alak�tott, �s �tvette a had�gyminiszteri posztot is. Hitler minden "b�keaj�nlat�t" visszautas�totta. Rendk�v�li sz�noki k�pess�geit sikerrel vetette latba annak �rdek�ben, hogy Angli�t felr�zza a cs�gged�sb�l. A h�bor� elõtti idõkre vezethetõ vissza szoros bar�ts�ga Roosevelt amerikai eln�kkel. Az USA ennek a kapcsolatnak is k�sz�nhetõen m�g hadbal�p�se elõtt jelentõs seg�ts�get adott az egyed�l maradt Angli�nak. A k�t angolsz�sz vezetõ t�bbsz�r is tal�lkozott. 1941 augusztus�ban elfogadt�k az Atlanti Chart�t, decemberben pedig megegyeztek, hogy elõsz�r N�metorsz�got kell legyõzni. Churchill fontos d�nt�se volt, hogy a megt�madott Szovjetuni�nak minden seg�ts�get meg kell adni a k�z�s ellens�ggel szemben. Ezzel egy�tt mindent megpr�b�lt a kommunizmus t�rnyer�s�nek megakad�lyoz�sa �rdek�ben. Elk�pzel�sei szerint az eur�pai nagy t�mad�st a F�ldk�zi-tengerrõl a Balk�n �s K�z�p-Eur�pa ir�ny�ba kellett volna megind�tani, de az amerikaiak csak az �szak-afrikai �s olaszorsz�gi hadmûveleteket t�mogatt�k, az inv�zi�ra Franciaorsz�gban ker�lt sor. Churchill a sz�vets�gesek politik�j�nak egyik meghat�roz� egy�nis�ge volt, de a h�bor� v�g�re a nagy konferenci�kon m�r egyre kevesebbszer tudta �rv�nyes�teni akarat�t az egyre befoly�solhat�bb Roosevelttel �s a mindink�bb erõszakosabb� v�l� Szt�linnal szemben. 1945 j�lius�ban a konzervat�vok v�laszt�si veres�g�t k�vet�en Attlee vette �t t�le a minisztereln�ki tiszts�get. 1951 �s 1955 k�z�tt ism�t minisztereln�k volt. T�rt�nelmi t�rgy� munk�i�rt, r�szben a m�sodik vil�gh�bor�r�l �rt nagyszer� m�v��rt, a The Second World War c�m� k�nyv�rt 1953-ban megkapta az irodalmi Nobel d�jat. Ezen munk�j�nak r�vid�tett v�ltozata A m�sodik vil�gh�bor� c�mmel magyarul is megjelent.