Angol marsall. Harcolt az elsõ vil�gh�bor�ban, 1914-ben s�lyosan megsebes�lt. 1939-40-ben hadoszt�lyparancsnok Franciaorsz�gban, v�gig harck�pes �llapotban maradt egys�geit Dunkerque-n�l evaku�lj�k, õ maga az utols�k k�z�tt hagyja el a h�dfõt. 1940-42 k�z�tt Angli�ban l�t el parancsnoki feladatokat. 1942 augusztus�t�l Auchinleck ut�dak�nt az �szak-afrikai 8. brit hadsereg parancsnoka. (Az eredetileg erre a posztra kiszemelt Gott t�bornok kinevez�se ut�n n�h�ny nappal elesett.) Katon�i �ppen ebben az idõben kaptak erõs�t�st �s �j felszerel�st, r�ad�sul ez egybeesett a n�metek ell�t�si gondjainak n�veked�s�vel. A k�sõbbi gyõzelmekhez m�gis sz�ks�g volt "Monty" kiv�l� parancsnoki er�nyeire is. A sivatagi h�bor� fordul�pontjak�nt emlegetett el-alameini �tk�zetben legy�zte Rommelt. A sz�vets�gesek �szak-afrikai partrasz�ll�s�t k�vetõen a britek a Patton vezette 7. amerikai hadsereggel egy�ttm�k�dve 7 h�nap alatt felsz�molt�k a tengelyhatalmak afrikai csapatait. 1943-ban Szic�li�ban �s Olaszorsz�gban vezeti harcba katon�it. 1944-ben visszah�vj�k, hogy vegyen r�szt az eur�pai hadmûveletek tervez�s�ben. A normandiai partrasz�ll�s kezdet�t�l j�lius v�g�ig a sz�vets�gesek sz�razf�ldi csapatainak parancsnoka Eisenhower ir�ny�t�sa alatt. K�s�bb a sz�vets�ges front balsz�rny�n harcol� 21. hadseregcsoport vezet�je. A h�bor� ut�n brit vez�rkari fõn�k, illteve az eur�pai sz�vets�ges erõk parancsnok�nak helyettese. Rendk�v�l eredm�nyes, �m egyben sokat kritiz�lt parancsnok volt. Viselked�s�re sokan panaszkodtak, Churchill h�res szavai szerint fõk�nt gyõzelmei ut�n volt elviselhetetlen.