�tvenhat egyik legnyomaszt�bb �lm�nye sz�momra ahhoz a besz�lget�shez kapcsol�dik, amelyre akkor kor�lt sor, amikor november negyedike ut�n a l�v�ld�z�s megsz�nt �s az egyetemen n�h�nyan tal�lkoztunk kedves tan�runkkal, Szab� �rp�ddal. A zseni�lis �kortud�s szellemi ir�nymutat�ink k�z� tartozott. Term�szetesen a t�rt�ntekr�l, a forradalomr�l, a szovjet inv�zi�r�l besz�lt�nk. Tan�runk maga el� n�zett, ker�lte tekintet�nket �s sok�ra azt mondta: az�rt m�gis j�, hogy nem a n�metek nyert�k meg a m�sodik vil�gh�bor�t...

�vtizedekig fel sem mer�lhetett gondolkod�sunkban, hogy a t�rt�ntekn�l jobb lehetett volna, ha a h�bor�t a n�metek nyerik meg. Ma ez a gondolat felmer�l. T�pot ad neki p�ld�ul a janu�r 11-i megeml�kez�s a Don-kanyar elesettjeir�l a Hadt�rt�neti M�zeumban. Az egy�rtelm� elismer�s az elesettek helyt�ll�sa ir�nt azokat az indulatokat �s v�lem�nyeket er�s�ti, amelyek a m�sodik vil�gh�bor� �t�rt�kel�s�ben gondolkodnak, �s ennek keret�ben �t�rt�kelik Magyarorsz�gnak a h�bor�ban val� r�szv�tel�t is. �gy v�lik, hogy Magyarorsz�g nem a rossz oldalra sodr�dott neh�z geopolitikai k�nyszerek k�vetkezt�ben, hanem a j� oldalon k�zd�tt: a hitleri N�metorsz�g egy jobb, szebb vil�g�rt harcolt. Ha gy�z, ez megval�sul: a Szovjetuni� n�lk�li vil�g. Lehet enn�l szebbet, jobbat elk�pzelni? Nem fakadt f�l �vsz�zada minden bajunk a Szovjetuni� l�tez�s�b�l?

Nem a haz��rt harcoltak...

A rev�zi�s indulat figyelmen k�v�l hagyja az egykori helyzet bonyolult k�r�lm�nyeit. Az akkori magyar korm�nyzat nem tekinthetett el att�l, hogy Magyarorsz�g visszakapott Trianonban elcsatolt ter�leteket a versailles-i b�kerend felsz�mol�s�ban szint�n �rdekelt N�metorsz�g kez�b�l. Ez meghat�rozta azoknak a k�r�knek N�metorsz�ghoz val� viszony�t is, amelyek er�sen f�ltett�k az orsz�g f�ggetlens�g�t a n�metekt�l. A nyugati demokr�ci�k messze voltak, a t�rs�gben egyoldal�an N�metorsz�g akarata �rv�nyes�lt. A magyar vezet� k�r�kben f�lelmet keltett az is, hogy az 1939-es szovjet-n�met paktum folyom�nyak�nt a Szovjetuni� akt�vabb szerepet kezdett j�tszani a t�rs�gben a kor�bbin�l: visszaszerezte a balti �llamokat, megk�s�relte fegyverrel visszafoglalni Finnorsz�got, �s Magyarorsz�g k�zvetlen k�zel�ben is megjelent, amikor Besszar�bi�t visszafoglalta. Ez f�lelmet keltett, hogy esetleg a Szovjetuni� k�s�rletet tehet Magyarorsz�g megsz�ll�s�ra. Erre az esetre pedig a magyar vezet�r�teg n�metellenes r�sze is ink�bb a n�met, mint a szovjet megsz�ll�st v�lasztotta. Ilyen felt�telek mellett ker�lt sor az orsz�g hadba l�p�s�re �s az �nnepelt magyar hadsereg frontra k�ld�s�re.

Vajon �gy �lt�k-e ezt meg az �nnepelt �rintettek, a Don-kanyar halottai katonakorukban? Bizonnyal nem. Honv�deknek h�vt�k �ket; val�ban abban gondolkodtak, hogy katonak�nt feladatuk az orsz�g hat�rainak, f�ggetlens�g�nek, ter�leti �ps�g�nek v�delme. Az orosz h�mez�k�n nyilv�n nem ezt v�dt�k: nem volt k�ts�ges sz�mukra, hogy a n�met h�bor�ban vesznek r�szt. Nagyon kev�s volt k�z�tt�k az a politikailag tudatos ember, aki �gy fogta fel a h�bor�s r�szv�telt, hogy ez ellenszolg�ltat�s a n�meteknek a k�t b�csi d�nt�s�rt; �s saj�tos m�don kihelyezett harct�ren, idegen ellenf�l ellen folytatott k�zvetett magyar-rom�n h�bor� �szak-Erd�ly megtart�s��rt. Ha a rom�nok nagyobb buzgalmat �s �ldozatk�szs�get tan�s�tanak a magyarokn�l a n�metek h�bor�j�ban, akkor n�met gy�zelem eset�n jobban fognak �llni a n�metekn�l, �s ez �szak-Erd�ly birtokl�s�ba ker�lhet. M�g ha mi h�bor�s elsz�nts�gban lek�r�zz�k a rom�nokat, ez m�g D�l-Erd�ly visszaszerz�s�t is meghozhatja.

Ezek a komplik�lt politikai megfontol�sok azonban csak a tisztek k�r�ben voltak jelen, a sokezres "leg�nys�g" nem ebben �rzett �s gondolkodott. Az orosz beavatkoz�s 1849-ben leverte a magyar szabads�gharcot, �s az els� vil�gh�bor� idej�n a k�t n�p szemben �llott egym�ssal, de ez a magyar n�p tudat�ban tart�s ellens�ges indulatot nem alak�tott ki. A magyar n�p elemi �rzelmeiben k�z�mb�s volt az oroszokkal szemben. A n�metek viszont a magyars�g egyik hagyom�nyos, t�rt�nelmi ellens�gei voltak. Ahogy a ter�leti rev�zi�val kapcsolatos komplik�lt politikai gondolatok nem hatoltak be a fegyverre k�nyszer�tettek sz�zezreinek n�zetei k�z�, azt ann�l ink�bb sejtett�k, hogy ebben a h�bor�ban a magyars�g mindenk�ppen vesztes. Ha a n�metek megnyerik, tal�n m�g nagyobb m�rt�kben, mintha elvesztik. Mert a hal�lra sz�nt kisember az urain�l jobban tudta, hogy n�met gy�zelem eset�n magyar nemzeti f�ggetlens�g nem lesz. Nem a haz��rt, annak �rdekei�rt harcolt, hanem egy t�rt�nelmi k�nyszerhelyzet �ldozatak�nt.

Mindezek �t�rt�kel�s�nek vesz�lye fenn�ll. A Donn�l elesetteket panteonba emel� p�tosza sz�m�ra ez m�r nem a k�vetend� hagyom�ny: k�vetend� eszerint a teljes elk�telezetts�ggel val� h�bor�s r�szv�tel helyesl�se. Eszerint nem a kiugr�sos ravaszkod�k, a felem�sak, a rem�nytelen�l Nyugatra kacsintgat�k adj�k a p�ld�t a m�nak a helyt�ll�sra, a nemzeti �sszefog�sra; nem K�llay �s Bethlen, akiknek ha siker�l is esetleg kiugrani, veres�g eset�n semmit sem �rtek volna el vele, az orsz�g a szovjet t�mb ugyanolyan tagja lett volna, mint a t�bbi.

Magyarorsz�g m�sodik vil�gh�bor�s r�szv�tel�nek �t�rt�kel�se hat�lyon k�v�l helyezi azt a v�lem�nyt, amely ebben a k�rd�sben eddig �rv�nyben volt. Az ellen�ll�si �s kiugr�si t�bor abban gondolkodott, hogy a n�metek melletti h�bor�s r�szv�tel s�lyos magyar nemzeti �rdekeket s�rt. Ez a h�bor�s r�szv�tel haza�rul� �s nemzetveszt� politika. Hogy a kollabor�ns politika haza�rul� volt, az nem szorul sok bizonygat�sra. Neh�z elk�pzelni, hogy n�met gy�zelem eset�n a t�rs�g kis n�peinek nagyobb m�rt�k� �llami szuverenit�s �s nemzeti f�ggetlens�g lett volna a r�sz�k, mint ami a szovjet uralom idej�n volt:

Enn�l is s�lyosabb probl�ma azonban, amit a patetikus-�rzelmes nemzetveszt�s kifejez�s takar. Nem egyszer�en a h�bor�s r�szv�tel sor�n t�rt�nt Moh�cs-m�ret� embervesztes�gr�l van sz�, hanem arr�l, hogy a n�met gy�zelem eset�n Magyarorsz�got nemzeti l�t�ben fenyegette volna vesz�ly, s�t m�g azt sem tartom kiz�rtnak, hogy fizikai l�t�ben. Az �t�rt�kel� szeml�let sz�m�ra a hitleri N�metorsz�g Szovjet-Oroszorsz�g elleni h�bor�ja az a bizonyos antikommunista kereszteshadj�rat volt, amit szinte kiz�r�lag a kommunista oldalon emlegettek, n�ci oldalon szinte soha. K�ts�gtelen, hogy n�met h�bor�s gy�zelem eset�n a gy�ztesek felsz�molj�k - mint politikai rendszert - a szovjet bolsevizmust. A hitleri N�metorsz�g hadic�lja azonban nem ez volt a Szovjetuni� elleni h�bor�ban, ez csup�n a h�bor� - egy mell�kvonatkoz�sa volt sz�mukra. Ez a h�bor� nem vil�gn�zeti h�bor� volt, hanem gyarmati h�bor�; a - n�ci N�metorsz�g sz�m�ra a kommunista mozgalom mint politikai ellenf�l r�gen elint�zett probl�ma volt. Ez�rt lehetett, hogy 1939-ben g�tl�stalanul lepakt�ltak a kommunista , Szovjetuni�val.

Nemzeti l�t helyett: kitelep�t�se

Aki meg akarja tudni a h�bor� val�di ind�t�k�t, az el�sz�r sz�nja r� az id�t �s f�rads�got, hogy elolvassa a Mein Kampfot, majd Hitler Asztali . besz�lget�seit. Ez ut�bbi saj�tos dokumentum. A h�bor� idej�n a f�hadisz�ll�son, a Farkas-s�ncon a F�hrer naponta egy�tt eb�delt munkat�rsaival. Ilyenkor szok�sa szerint belebocs�tkozott �ltal�nos politikai vonatkoz�s� fejteget�sekbe. Enged�ly�vel udvartart�sa gyors�r�val lejegyeztette ezeket a sz�vegeket, nehogy a vez�r b�lcsess�gei csak �gy elvesszenek. A lejegyz�s megmaradt, �s Nyugaton t�bb nyelven t�bb kiad�sban megjelentett�k.

Ezekb�l a dokumentumokb�l der�l ki a h�bor� val�di sz�nd�ka. Ez pedig: Hitler a Szovjetuni� szl�v n�peinek leig�z�sa �ltal kontinent�lis n�met gyarmatbirodalmat akart l�trehozni. El�nye az lett volna katonai szempontb�l az angol �s a francia gyarmatbirodalmakhoz k�pest, hogy nem tengerent�li kol�ni�kat jelentett, hanem a gyarmat ott helyezkedett volna el az �rintkez� fel�let� sz�razf�ld�n. Hitler az "asztaln�l" messzemen� elk�pzel�seket fejtett ki ennek a gyarmatos�t�snak a v�grehajt�s�r�l. Az oroszokat �s egy�b keleti szl�vokat a terv szerint visszaprimitiviz�lt�k volna az afrikai �s gyarmati vil�gbeli bennsz�l�ttek szintj�re: Hitler szerint csak �gy lehet korl�tlanul uralkodni felett�k.

De n�zz�k ezt a programot magyar perspekt�v�b�l. A gyarmatos�t�s mellett hadic�l volt a Nagy-N�met Birodalom l�trehoz�sa: a k�z�p- �s kelet-eur�pai, balk�ni t�rs�gben sz�tsz�rt "volksdeutsch" n�met kisebbs�geket egybetelep�teni a n�met birodalmi mag k�r�l. Azokat a n�peket, amelyek a hitleri �j Eur�pa fel�p�t�s�nek eme "ter�letrendez�si akci�ja", a k�z�p-kelet-eur�pai "t�rt�netplan�roz�s" grandi�zus programja �tj�ban �llhattak elhelyezked�s�kkel, a terv szerint �t akart�k telep�teni a n�pi n�metek �ltal ki�r�tett ter�letre. Ha ez megt�rt�nik, akkor nem sok k�ts�g�nk lehet afel�l, hogy sz�munkra v�gzetes �ttelep�t�sre is sor ker�lhetett volna. �ttelep�t�s ut�n a magyars�g mint nemzet nemigen l�tezne tov�bb. �gy aki ebben a h�bor�ban harcolt: magyar nemzeti �rdek ellen harcolt.

M�gis - a m�sodik vil�gh�bor� �t�rt�kel�se most itt feszeng szellemi-politikai �let�nkben. M�r nem egyszer�en arr�l van sz� csup�n hogy kinek volt igaza, hanem a rev�zi� mintha mag�t a h�bor�s gy�zelem �s veres�g probl�m�j�t �rinten�. A Szovjetuni�, az egykori ellens�g felbomlott, megsz�n�ben van l�tezni. Jalt�nak val�ban v�ge. Egyidej�leg N�metorsz�g �jra�led �s a vezet� hatalmak els� vonal�ba ker�l. Mintha a veres�g rev�zi�j�r�l volna sz�, ami fontos dolog: a veres�gb�l nemzetk�zileg alulprivilegiz�lt helyzetek, a gy�zelemb�l el�jogok sz�rmaznak. S afel� tend�l az �t�rt�kel�s, hogy a h�bor�t voltak�pp N�metorsz�g nyerte meg �s a Szovjetuni� vesztette el, de egy t�bb �vtizedes v�kuumhelyzetben ez nem der�lhetett ki. Ennek a gy�zelemnek pedig Magyarorsz�g fontos szerepl�je, hiszen ha Horn�k nem "csatolt�k" az NDK-t Nyugat-N�metorsz�ghoz, ez a helyzet nem v�lik tiszt�zott�. Antall J�zsef kijelentette, hogy a kelet-eur�pai orsz�gok b�k�s forradalmukkal megnyert�k a Nyugatnak a hidegh�bor�t. A k�rd�s ezek ut�n: esetleg Magyarorsz�g N�metorsz�g sz�m�ra a m�sodikat is? �gy - megk�sve?

Az �t�rt�kel�s szelleme Ausztri�ban m�r hossz� ideje k�s�rt, de N�metorsz�gban is volt ennek el�jele. M�r t�z esztendeje a t�rt�n�szvit�nak, a Historikerstreitnek, amikor rangos t�rt�netb�v�rok, CDU-s professzorok ezzel el��lltak. Andreas Hillgruber p�ld�ul egyenl�s�gjelet tett a zsid�k szisztematikus puszt�t�sa �s a n�pi n�metek kitelep�t�se k�z�; Nolt� professzor pedig azt fejtette ki, hogy Hitler g�zkamr�i meg�rthet� v�dekez�si reakci�k voltak a szovjet bolsevizmus "�zsiais�g�ra". E professzorok nem neon�ci skriblerek, hanem rangos, nagym�lt� kutat�k: nyilv�n sz�hoz juttattak, megsz�laltattak valamilyen k�zv�lem�nyt, olyat, amelynek addig megnyilv�nul�sa nem volt.

Rekuiem vagy �t�rt�kel� indulat

Az 1945 ut�ni Sz�vets�gi K�zt�rsas�gban p�rtok �ll�spontj�ban, egyh�zi megnyilv�nul�sokban, m�di�ban, k�nyvkiad�sban, kutat�si eredm�nyekben m�s nem jelent meg, mint elk�telezett antifasizmus. �m ezek szerint volt mindezek felsz�ne alatt egy sz�les k�zv�lem�ny, amely minderre nem hallgatott, hanem n�zeteit ap�i �s nagyap�i elbesz�l�s�b�l alak�totta ki. A magyar sajt� figyel�i megel�ged�ssel vehetik tudom�sul, hogy a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�gban a megsz�ll�k �ltal l�trehozott �s az � szeml�let�ket sug�rz� m�dia nem tudott �rr� lenni eme element�ris forr�sokb�l t�pl�lkoz� k�zfelfog�son, s megvan a talaja itt is az 1945 el�tti N�metorsz�g rehabilit�l�s�nak.

Mert most elindul a rev�zi�s eszme nemzetk�zi diadal�tj�ra. Az Egyes�lt Kir�lys�gban lel�kik Churchillt arr�l a piedeszt�lr�l, amelyen �gyis ink�bb Magyarorsz�gon �ll, mint Angli�ban, �s rehabilit�lj�k Sir Nevill Chamberlaint; Franciaorsz�gban hasonl� sorsra jut De Gaulle, �s rehabilit�lj�k P�tain marsallt; az USA-ban eddig sem tombolt a Roosevelt-kultusz. Politol�giai megfontol�sb�l er�t nyerhet az �t�rt�kel� indulat a totalitarizmus b�r�lat�nak szeml�let�b�l, amely egy kalap al� veszi a szovjet �s a n�ci totalitarizmust. M�rpedig ha a kett� egy kutya, akkor csak a szovjet ellen sz�llunk harcba - az �t�rt�kel� szeml�letnek ez a m�sik sebezhet� pontja.

Professzorom, Szab� �rp�d �nvallom�sa az�rt �rintett olyan m�lyen, mert minden demokrata sz�m�ra evidencia volt, hogy a k�t totalitarizmus k�z�l az �sszes alantass�g�val egy�tt a szovjet a "kisebbik rossz". Szab� �rp�d ebben a meggy�z�d�sben l�tszott meginogni. Pedig nem szabad meginognunk ebben. A szovjet totalitarizmus emancip�ci�s �rt�kekkel �lt vissza, ezekkel igyekezett igazolni mag�t, ezeket hamis�totta �s gyal�zta meg. �gy viselkedett, mint a Gonosz La Rochefoucault aforizm�j�ban, amikor k�pmutat�ssal er�nynek m�meli mag�t. A fasiszta totalitarizmus elvileg tagadta az emancip�ci�t, amit minden demokrata a t�rt�nelem l�nyeg�nek �s legf�bb �rt�k�nek tart. A szovjet totalitarizmus amikor vissza�lt a demokratikus �rt�kekkel, indirekt m�don igazolta ezeket, mint a k�pmutat�s a j�t. A fasiszta totalitarizmus azonban elvileg utas�tott el mindent, aminek k�ze van a szabads�ghoz, a halad�shoz, a demokr�ci�hoz. �gy �t�lhetj�k meg, mint a katolikus teol�gia a Szentl�lek elleni v�ts�get: a legnagyobb b�nt, amely az�rt megbocs�thatatlan, mert nem gyarl�s�gb�l fakad, hanem meggy�z�d�ss� emeli a rosszat.

Luk�cs Gy�rgy egy korai marxista m�v�ben azt �rta, hogy ha a szocializmus nem gy�z, akkor a vil�g a barb�rs�gba s�llyed. A szocializmus jelent�s�g�t t�lbecs�lte, de azt helyesen �rt�kelte az els� vil�gh�bor� v�g�n, hogy a megbomlott polg�ri-nyugati-civiliz�lt-fejlett vil�gban olyan er�k form�l�dnak, amelyek ha fel�lker�lnek, visszavetik a vil�got a barb�rs�gba.

Ez az akkor m�g csak sejtett er� Hitler birodalm�ban testet �lt�tt. Luk�cs nem b�zott a "polg�ri" demokr�cia �letk�pess�g�ben �s a szocializmust�l v�rta az �j barb�rs�g megzabol�z�s�t. A nyugati demokr�cia azonban el�g er�snek bizonyult a feladat elv�gz�s�re. A harcol� f�l, amelynek szolg�lat�ba a magyars�g a m�sodik vil�gh�bor� idej�n sodr�dott, val�ban a barb�rs�g t�bora volt. Ha gy�z, az emberis�g tal�n ezer �vre ker�l olyan zs�kutc�ba, amelyr�l a magyar fejl�d�ssel kapcsolatban Bib� �rt. Megval�sul�ssal fenyegetett a Science Fiction-vil�g, ahol a rossz mindig a huszonegyedik sz�zad technik�j�t egyes�ti a keleti despotizmus politikai modellj�vel.

A mai Magyarorsz�gon bizonyos politikai er�k rehabilit�lj�k azt a harcot, amelyet a magyars�g ennek az �gynek a szolg�lat�ban folytatott. Szolg�ljon mindez tanuls�gul, hangozz�k el rekviem az elesettek�rt. A haz��rt adt�k �let�ket! - mondj�k a sz�nokok. �k ott megfagytukban val�sz�n�leg m�sk�nt v�lt�k ezt: tudt�k az igazat. Azok nem akarj�k tudni, akik ma hal�lukb�l politikai t�k�t kov�csolnak.